Szilvay Kornél (1890. július 25., Budapest -- 1957. szeptember 8., Budapest)
A tűzesetek során a vagyonmegóvásban jelentős szerepet játszó szárazoltó eljárások és berendezések feltalálója
A tűzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél gyakran előfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint a tűz okozta kár. Valószínűleg kevéssé közismert, hogy a tűzkárok mérsékléséhez vezető és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó eljárás - amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab - és az eljárásnál használt berendezések feltalálója egy magyar tűzoltó tiszt, Szilvay Kornél.
1890. július 25.-én született Budapesten. Már tanulóként megismerkedett a tűzoltóság munkájával, mivel műszaki tanulmányai alatt, annak részeként tűzvédelmi kiképzést kapott. Technikusi oklevelét Budapesten, a felső-ipariskolában szerezte meg. A tűzoltó munka iránti vonzalmát mutatja, hogy tanulmányai befejezése után a Schlich-gyár - ahol apja gondnok volt - tűzoltóegységének aktív tagja lett, majd csatlakozott a fővárosi önkéntes tűzoltók szervezetéhez. Ott ismerte meg a világon elsőként használatba vett, 1903-tól készenléti szolgálatban lévő gépjárműfecskendőt, amelynél a jármű álló helyzetében a jármű meghajtó motorja működteti a járműre szerelt szivattyút.
Gazdag feltalálói munkássága választott hivatásához kötődött. Első szabadalma is 1914-ben az említett gépjárműfecskendőhöz kapcsolódott. Ez egy villamos hálózatról működtethető gépjármű indítókészülék volt, amit a fővárosi önkéntes tűzoltóság által rendszerbe állított Magirus gyártmányú gépjárműfecskendőnél alkalmaztak, a négyütemű, kéthengeres Wartburg-motor gyakori indítási problémáit kiküszöbölendő.
1914-től a fővárosi hivatásos tűzoltóság műszaki tisztje, majd főtisztje lett.
Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségű oltóvíz alkalmazásának hátrányát a belső tüzek oltásánál, ami esetenként nagy értékű anyagi javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. A fővárosi tűzoltóság vonuló járművein 2 - 2db 6kg-os poroltót rendszeresített, amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására. Találmányának lényege abban állt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűti, ezután kompreszszorral kellő nyomásra sűríti, majd a gázzal az oltó port (szódabikarbóna) a tűzre fúvatja.
A tűztől megmenekült festmények
A poroltók használatának előnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tűzeset, amelynek oltását Szilvay személyesen vezette kizárólag poroltókkal, vízzel oltást nem engedélyezve. A tüzet rövid idő alatt eloltották, az elhasznált por eltakarításakor pedig kiderült, hogy az értékes perzsaszőnyegek, gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek. Ennek az akkor bravúrosnak számító oltásnak az eredménye és kedvező sajtóvisszhangja hatására a főváros elhatározta egy nagyteljesítményű szárazoltó gép rendszerbe állítását Budapesten 1928-ban, amit a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le.
1929. február 29.-én került sor az új Szilvay-féle szárazoltógép első gyakorlati alkalmazására a VI. kerületi Bajza utca 23. szám alatti festőműterem mennyezet- és tetőtüzénél. Az égő tetőrész alatti festőműtermekben és az ott lévő értékes képekben károsodás nem történt, mivel vízsugarat nem alkalmaztak és azokat a helyükön hagyták. A szárazoltásnak, úgy is, mint vízkármentes oltásnak szép példája volt ez a beavatkozás, amit maga a feltaláló, Szilvay Kornél vezetett. Még ebben az évben 20 esetben avatkoztak be és értek el sikeres oltási eredményt a szárazoltó géppel. A kapacitást hamarosan négy gépre növelték, amelyeket összesen
95 alkalommal vetettek be eredményesen.
A párizsi tűzoltóság nemzetközi kiállításán, 1929-ben a Mávag egy korszerűsített poroltóval vett részt. A berendezés sikerét mi sem mutatta jobban, mint az, hogy a helyiek mellett az amerikai és a kanadai tűzoltóság is érdeklődött utána.
A Szilvay-féle tűzoltó berendezés
a - oltópor-tartály, b - fedél, c - tengely, d - keverőlapát, e - kiadagoló nyílás, f - perforált tölcsér,
g - hajtógázpalack, h - hajtógázcső, i - cső, j - oltócső, k, l - csavarkerékhajtás, m - kanalas kerék,
n - tok, o - tok kivezetés, p - gázmennyiségszabályozó szelep, q - szárítószekrény, r - fűtő csőkígyó, s - összekötő cső
A lángoltó porok alapvető hatása az égési láncreakció megakadályozásában, az ún. antikatalikus oltó hatásban van. A parázsoltó porok a parázsló tárgy felületén olvadékot képeznek, amely lég- és hőszigetelő rétegként viselkedve megakadályozza a visszagyulladást. A port nagynyomású hajtógázzal (pl. széndioxid, nitrogén) juttatják a tűzre. A ma használatos oltóporok többnyire nátrium- vagy káliumhidrogén-karbonát alapúak, 3 - 10% adalékanyaggal kiegészítve. Szilvay kőpor adalékanyagot használt az oltópor tömlőbe való beboltozódásának megakadályozásához.
Az oltóhab gőzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél a buborékok folyadékhártyával vannak elválasztva egymástól. A hab oltó hatása a hűtő, takaró (az égési felület elszigetelése) vagy kiszorító (a rendelkezésre álló térfogatot teljesen kitöltő) hatás. Szilvay nátriumkarbonát, oxálsav és szaponin száraz, por alakú keveréket alkalmazott habképző anyagként, amelyet vízből keverve nyert oltóhabot. Ma ezen mechanikus, ún. léghab mellett vegyi habot is alkalmaznak, amelynél a hab reakciótermék.
Az oltóporra, habra alapozott szárazoltási eljárását folyamatosan korszerűsítette és alkalmazási területét bővítette, pl. zárttéri transzformátortüzek oltására, amelynek következményeképpen a transzformátorházakat oltópor-bevezető nyílásokkal látták el. Találmányát külföldön jelenleg főleg hajók raktártüzeinek oltásához alkalmazzák.
Az égő Bazilika
Számos szabadalma szolgálta még a tűzvédelem ügyét. Nevéhez fűződik többek között a hőhatásra záródó szelep, az úszószivattyú (8 m-nél mélyebb vízforrások vizének hasznosítására), a tűz- és robbanásbiztos szekrény és az alarmográf (önműködő tűzjelző távíró) is. Ezek közül többet ma is használnak. Úgyszintén az ő szabadalma alapján terjedt el a tűzvédelmi gyakorlatban a gyorselzáró (gyorstolattyú), amit a tűzveszélyes folyadékot szállító gépkocsik lefejtésénél használnak.
Tűzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, amelyek közül kiemelkedett a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása 1947. június 20.-án. Előrelátóan gondoskodott a nagy értékű freskók védelméről és az oltásnál felhasznált nagy vízmennyiség ellenére, beázás, azaz vízkár nem keletkezett. Egy 400 l/min-es kismotor-fecskendővel a kupola pilléreinek mélyedéseiből az öszszegyűlt vizet kiszívatta, a sugarakkal pedig megvédte a Bazilika ép részeit a leégéstől.
Szilvay Kornél 39 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Ezek közül 2 gépjármű indítókészülékre, 6 tűzveszélyes folyadék tárolótartályra és kapcsoló készülékekre (pl. gyorselzáró tartálylefejtéshez; biztonsági tartály tűzveszélyes folyadékok tárolására), 3 vízszállító berendezésre, 3 tűzvédelmi biztonsági berendezésre (pl. hőhatásra záró szelep; önműködő tűzjelző távíró), 1 tűzgátló tetőfedő anyagra vonatkozik, a többi pedig a szárazoltó eljárással, anyagaival és berendezéseivel kapcsolatos. Utolsó bejelentését 1955-ben tette meg, szárazoltó eljárásra.
Szilvay Kornél 1957. szeptember 8.-án, 67 éves korában halt meg.
Jó lenne ezt az ismeretet a fiataloknak is átadni. Sajnos a mi nagyjainkról egyre kevesebb szó esik.
Ez nekem szimpatikusabb tananyag lenne, akkor biztosan nem öntenének az égő olajra vizet egyesek.